2011. május 28., szombat

wash away by *jyoujo

" You are the answer, you never talk
You have no question, you are a thought
Through the holes in my cover, you're something I made
You are the answer, my truthful response
My final saying when everyone's gone

You're my illusion, my pattern of wrong
A hollow idol on the tip of my tongue
You're my disgrace, my self-made war
And I don't want to remember faith anymore
I'm wasting myself in the name of a fake
You were made for me by mistake

I had nothing before, then I had you
I was denying, now I refuse
I've never been young, you'll never grow old
My life's In my words and my hands they are cold
I never made sense but now I
disturb
I'm bashing my goods against the door of the world"
 
☆ Train People ☆ by - ♫ Sophie Hunger♫ 

2011. május 24., kedd

Közlés

Mostanában lehet kevesebbet fogok írni, ugyanis írom tovább az Indiántáncot. Halad szépen a történet már sikerült kb. összehozni az első felét és "mostanit". Néhány összekötés és átírás hiányzik mondjuk, de azt majd megoldom közben meg a végén. Ez az a "könyv" amit itt nem fogok közzétenni. Vigyázok rá nagyon. Csak nyomtatott verzióban lehet majd olvasni. Boccse.

2011. május 21., szombat

Napló

Megtaláltam a naplómat - az egyiket -. Hogy én mennyit problémáztam mindenféle hülyeségen?!
Meg azért nem semmi dolgok vannak benne. Így fiúkkal kapcsolatban például... XD
Idézek pár mondatot:

"...megkérdtezte, hány százalékban tudok fát mászni, mert az kell a számháborúhoz..."
"...elmentünk görizni, és arra terelődött a szó, hogy járunk-e. Erre ő azt mondta, hogy igen, mert negyedikben jártunk és azóta nem is szakítottunk..."
"Felültünk a libegőre (majdnem odahányt) :D"
"...sajnáltam, de olyan jót röhögtem..."
"Felhívom jöjjön el. Dehogy hívom! Úgysem jön. Vagy mégis. De nemtom...Mindjárt esik. Nem hívom fel. Négy óra már úgysem jönne. Vagy mégis. Fel kellene hívnom. Nem hívom..."
"Pasi - volt."
"Dumáltunk párszor. Mostmeg néha nem is köszön csak nééééééz.... XD"

2011. május 19., csütörtök

Szííínek

Kisfiúnak nagy az arca.
Kéknél jobb a citromsárga.
Finom ám a mákos-bukta.
Főleg ha az anyu hozza.


A mai nap kifejezetten vihogásban gazdag volt.
És repkedtek a boldogság kéééék madarai.


Mondok egy szót te meg mond ami eszedbe jut, aztán én mondom ami rögtön eszembe jutott...
pinkkoszorúslányruha - hajó
elsüllyedt - vonat
kisiklott - Baki
kisiklott.


Tollasoztunk, de túlságosan fújt hozzá a szél. Előkotortuk a focilabdát és felfújattuk. Eredmény: Szerintem holnapra be fog lilulni a bokám.^^

2011. május 18., szerda

Nem kell érteni

Kisfiúnak igen nagy az arca.


Ne mond, hogy sáááárgaaaa, mert a sááárgaaaa nálam nem érvényes. :D Azt teljességgel meghagyom Hachi-nak. Mert a Hachi számára a sáááárgaaaa.........a megszállotságának tárgya. ^^ Legalábbis ő ezt mondja.... xD
Sáááárgaaaaa.

Csókolóóóm! XD

Egy szösszenet a mai napból (és ez még nem is a legjobb):

Kitöröltem a képeket, és nem raktam fel fészre. Tehát semmi olyat nem tettem, amire azt mondtad hogy ne tegyem. ^^

2011. május 16., hétfő

Bbbbblack-out

Nida
 Ha ma is elkések, azt nagyon meg fogom szívni. Ez által a gondolat által motiváltan rohanom végig a hátralévő métereket. Mikor berontok az iskola kapuján, összeütközöm egy sráccal. A lendület bevág az egyik bokorba.
- Denevér anyám! Jól vagy? – kérdezi a srác, majd kisegít a zöldből. Szőke, nagyon szőke. Szürke szeme van. Olyan, mint egy angyal, már ha az angyalok között van punk is. – Kérlek, ne bámulj így! Tudod, kicsit zavarba jövök tőle.
- Oh… bocsi. Amúgy jól vagyok, de most sietnem kell. – rohannék tovább a suli épülete felé, de utánam szól.
- Már elkéstünk. Hová sietsz? – Ja, hogy nála ez így megy! Elindulok befelé, közben hátraszólok a vállam felett:
- Tegnap nem jöttem be, ma sikerült elkésnem. Talán a tanár még nincs bent a teremben. Na, gyere! – állok meg az ajtóban.
- Ezt most komolyan gondolod?! Na ne már! – sóhajt egy nagyot, forgatja a szemeit, de elindul utánam. – Egyébként mi a neved? Csak hogy tudjam, kin kell bosszút állnom.
- Nida vagyok. Kumiko Nida.
- Nida, aha. Megjegyeztelek. Az én nevem Riu.
- Én is megjegyezzem?
- Ajánlott. – válaszol fenyegetően, de aztán rögtön elmosolyodik. Így még jobban angyalszerű. Punk angyal.
  Az órák után kitódulnak az osztályok a folyosókra. A szemem sarkából egy ismerős szőke fejet és ezüstkütyüs fület pillantok meg. Hátrafordulok, az angyal az tényleg. Riu. De miért megy visszafelé? Nem tudom, mi üt belém, követem. Át megy a suli sportépületébe. Nem edzésre megy. A tetőre vezető lépcsőt veszi célba. Fent egy lány vár rá. Már láttam valahol, Ayuminak hívják. Mire eszembe jut a neve, ők ketten már smárolnak. Hoppá! Tovább figyelek. Ez kukkolásnak számít? Valahogy nem esik jól, hogy ezt látom, hogy az angyalom… Mi van?! Ayumi finom eltolja magától Riut és belenéz a szemébe.
- Riu, ez így nem fog menni.
- Tudod, úgy érzem, mintha a húgom lennél. Szóval ez így kicsit… bizarr. – Riu fintorát látva valahogy megnyugszom. Nagyon valószínű, betett nekem a futás. Angyalokat képzelgek. Punk angyalokat, akik a húgukkal csókolóznak. Jobb ha hazamegyek. Húzás mielőtt észrevesznek.
- Nida! Te mit keresel itt?! – hallom Riu megdöbbent hangját. Gáz van!

2011. május 15., vasárnap

Bakony

mákszem.papírsárkány zacskóból.sétabot.
citromosSoproni.pontok.jóséta.fiaink.meleg.nap.árnyék.Cuha.víz.sziklák.
szemeteszsák.sááárga.csíííííkos.bököd.haj.kreativitás.cukisapi.gumicukor.
tespedés.fonatok.labda.jóhang.botladozás.póló.nyissablakot.sehogysem jó.
"lobog a szempillám."kikicsoda.definitely.majdnem.fa!.integess.kiugorhatok?.
láb a falon.vanpiátok?.

Nagyjából ennyi. ^^

A kirándulások más dimenzióban történnek. Megtartjuk az ott történteket szép emlékként, de nincs hatásuk a jelenre. Még felemlegetjük sokszor, de nem befolyásol minket. Az ott volt és akkor. Kirándulás után mindenki megkeresi a mindennapi önmagát.

2011. május 11., szerda

Felesleges apróságok

A nap kérdései:
Hogy került lekvár a homlokomra?
Fortuna velünk marad a Bakonyban?
Felfogtad egyébként, ilyen eldeformálódott egyénként, hogy mennyi bajod van egyenként?


Hogy hívnak?gyereide.cucuss.cuci.cujO.cuckovics..........Van még, csak nem jut eszembe.


2011. május 4., szerda

Mindent vagy SEMMIT

Ma, hazafelé, buszon, stabilnak nem nevezhető idegállapotban írtam ezt.

Mindent vagy SEMMIT

Bár soha ne ismertelek volna meg.
Kezed a kezemet fogta meg.
Bár soha ne lett volna az a pár pillanat.
Ajkaid hívnak, taszítanak.
Üldöző kérdések, feltörő érzések
Lelkem húscafatként tépték meg.
Talpon állni csak az idegtől tudok.
A harc már eldőlt s én veszíteni fogok.
Nem ülhetek melléd, túl közel vagy,
Nem engednélek túl távol, az agyam elhagy.
Az illatod kísért,
Az utam itt most eltért.
Fájnak a szavaid, sajátaim jobban.
Mi fejemben most van, hogy fejezzem ki szóban?
Nem érted mit mondok,
Ne várd meg míg szólok. Lökj el!
Ezzel mindent elrontok,
Kérlek, ne várj rám. Szökj el!
Ne akard, hogy én tegyem,
Neked lesz rosszabb.
Ne nézd az én szívem.
Tégy tönkre! Tudom nem szoktad.
Tudom sokat kaptam tőled.
Látom nem elég a viszonzás.
Kényszerből nem érezhetek mást.
Gyerünk, inkább keress mást!

2010.05.04.