Posztapokaliptikus kékbolygós, űrbélis háborús könyv

  Tuuudom, tuudom régen írtam. Érettségi írásbeli rész letudva kisebb-nagyobb bökkenőkkel. De, úgy néz ki meg van. Szóval a szóbeli annyira nem para, csak egyszerűen I hate szóban felelés.
  Amúgy végre elkezdtem begépelni a könyvem és vannak elképzeléseim hogyan fogom a részeket, mert ugyebár össze-vissza írtam elejét, közepét, végét.
Majd a verseimet és begépelem, egy párat illusztrálok is és lehet, el lesz küldve egy nyomdába és lesz egy verses füzetkém, de ez még nagyon nem biztos.

Emelt érettségi

  Holnap. 2013.05.09. A leszámolás, a végítélet napja. Emelt angol érettségi írásbeli része. Ahol mindmeghalunk.
  A fent említettek "örömére" ma kivettem ma egy szabadnapot. Délelőtt pihenek, délután tanulok. Azt hiszem van még olyan előző érettségi amit nem csináltam meg, szóval... Még egy-két listening comprehension sem ártana. Az az egyik amitől tartok, hogy valami olyan idiótán beszélők lesznek, hogy nem fogom érteni mit mondanak. A másik "félelmem", hogy a hosszú levelem nem lesz elég hosszú...
  Már tudom, hogyan kell hozzáállnom az egészhez. Mint tavaly. Valamint úgy, ahogy általában az jelentőségteljes eseményekhez szoktam, ahol teljesítenem kell. Enyhébb leszarom feeling, csipetnyi flegmatikussággal fűszerezve, hidegvérrel megbolondítva. Ha átváltok olyan viselkedésre, mintha az egész nem érdekelne, akkor menni fog. Legalábbis az eddigi tapasztalataim szerint. Így nem parázok annyira, csak valahol a lelkem mélyén egy kis szoba sarkában.

Ballagás és Anyák napja

Sorfalat álltunk. Kb. háromnegyed órán keresztül. Szerencsére olyanok voltak körülöttem akikkel elszórakoztattuk egymást. :) Pár ballagóktól elhangzott mondat, a hangulat érzékeltetése végett: "Jövőre te is bőgni fogsz!" "Most mi van? Nem kellene énekelni?" "Ott van anyukám!" "...Feeeel búcsú csókra cimborák!... Most melyik jön?"

Meglátogattuk a Mimót Anyák napja alkalmából. Előkerültet a régi és a még régibb fényképek. Sokat nevettünk. Főleg amikor Mimó váltig állította egy rokonról, hogy ő egy teljesen más valaki. Tarajosom is felugrott hozzánk, miután ő is megköszöngette az ő mamáját. Nagyon jól elvoltunk. ^^
Hazafelé bementünk a Don Pepe-be vettünk két családi pizzát. Marha nagyok voltak :D Ahogy Apu vitte ki a vállán a kocsihoz, végig mindenki megbámulta. Lementünk Hugiékhoz, áthívtuk a Mamát és megvacsoráztunk közösen.

Csütörtökön angol emelt érettségizem.... Para lesz.

Riu

Megtaláltam egy régebbi rajzolós-firkálós füzetem benne a Black-out tagjaival, amik hát elég érdekesre sikerültek. Úgy döntöttem, hogy újrarajzolom őket. Riu-val kezdtem, mert őt sehogy sem sikerült olyanra rajzolni, mint ahogy elképzeltem. Az eredmény engem is meglepett. Igazán látszik, hogy mennyit fejlődtem rajzolásban és ennek nagyon örülök. :)

Az első 2011-es, a másodikat pedig most rajzoltam. ^^
Azért van egy "kis" különbség...