Kicsit idegenkedem a saját könyvemtől. Vagy hogy is mondjam. Írogatom, írogatom, de olyan mintha nem menne semerre a történet. Pedig halad, bár mindig meglepetten felujjongok, ha sikerül előrébb görgetni a dolgokat.
Az a gond - vagy talán nem is gond? - , hogy fogalmam sincs a a végéről, mármint a részben végéről.
Annak örülök, hogy el tudtam kezdeni a harmadik múltat, bár még egy hátra van. Nos ennek a múltnak a menete rendben van, de mivel a jelennel vesződök, az anno-t sem tudom írni, mivel annak szépen bele kellene adagolódnia a mostba.
Van egy helyzet, ahonnan nem tudok kilendülni. Nem, nem is én. A szereplőmet löktem lehetetlen helyzetbe és innen csak a többi szereplő közbenjárásával tudna kiszabadulni. Nagy erőket kell megmozgatnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése