A következő címkéjű bejegyzések mutatása: . Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: . Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 25., csütörtök

Lány a szirmok közt

  Sétál a parkban. Körülötte fehér és rózsaszín szirmok szállingóznak, mint a hó. Szoknyája fodrai örvénylenek a térde körül, két szőke copfja ide-oda libben lépései ütemére. Olyan mint egy porcelán baba. Egy életre kelt porcelán baba. Ha belenézel a szemébe, nem látsz benne érzelmet. Hatalmas kék szemek. Úgy tekintenek előre, mintha üvegből lennének.

2012. december 25., kedd

Fehér Karácsony

Ha kicsit kopottasan is, de azért fehér a Karácsony! :) Tegnap azért még több hó volt, de örülök, hogy nem olvadt el teljesen! :D

Boldogságos Karácsonyt 
Minden Kedves Olvasómnak!  

2012. december 23., vasárnap

Havacskaaa

Nagyon örültem, mikor ma reggel kinéztem az ablakon és azt láttam, hogy esik a hó! Még jobban örültem, hogy egész nap esett, de sajnos késő délután elkezdett esni az eső... Holnapra pedig plusz tíz fokot mondanak, szóval el fog olvadni... Idén sem lesz fehér karácsony :( De a hangulatom azért teljesen ez nem tudja elrontani! :)

2012. január 8., vasárnap

Ilyenkor decemberben

Tudom, már január van, de most találtam meg az irodalom füzetemben. Pontosabban a szünet utolsó napján átnéztem az anyagot és akkor találtam ezt a verset, amit a szünet előtti utolsó magyarórán írtam. ^^

Ilyenkor decemberben
Csillámló hólepelben
Alhatna a táj.
De nulla feletti fokban
Csak sáros bakancsban jár.

Szenderegnék én is
Vagy olvasnék a kályha mellett.
Egy Fable-t lehet,
Sokadszorra, mégis
Belefeledkezve.

Ilyenkor decemberben
Csipkés ágakról képzelgem.
Szürke, barna táj.
Hol a téli báj?

2011. december 25., vasárnap

Karácsony

Békés, Boldog Karácsonyt Mindenkinek!

Ez itt a fánk.

Majd írok bővebben a karácsonyi történésekről, főleg a tegnapi Színes-e a függöny? valamint a Hogy lett hóember a pókhálóból? kérdéskörről.

2011. március 3., csütörtök

Lusta természet

Tudod miért esett ma a hó?
Eddig egy kicsit jó idő volt. A természet elgondolkozott, hogy felébredjen-e, de mivel lusta, még egy kicsit betakarózott hóval és visszabújt szundikálni.

Tegnap írtam verset. Csúnya vers. De, egyszerűen ezt hozza ki belőlem ez a mindennapi látvány. Egyszerűen kétségbeejtő, mi van az utak mentén. Minden nap ez látszik a buszról, inkább már csak az eget próbálom nézni, de ez elől nem lehet elbújni. Az igazat megvallva nem is volt nagyon kedvem a címen elgondolkozni....Úgyhogy, az csak úgy van.

Látkép

Út szélén zsákban hulla,
Fák közt műanyag dudva.
Lásd a jövőt! Ne hajtsd le a fejed!
Figyeld csak síró Földedet!


Füstuszályos halálmadarak
Lepik el a csontos faágakat.
Szemét közt fattyú fű sarjad,
Bűneid nincs ki nyakába varrjad.


Szürke szél pörget nejlon zacskót
Valaki elütött egy kidobott tacskót.
Lóg szegénynek füle, nyelve, bele.

Kislány pöttyös labdával már nem játszhat vele.

2011.03.02.